A 100. bejegyzés :)

A blog indítása óta ez az első igen kerek szám, bejegyzések, képek és sok-sok munka van benne, és visszatekintve egyáltalán nem bántam meg, hogy blogírásba kezdtem! Olyan jó látni, vissza-visszanézni az elmúlt hónapok gyöngyökkel teli perceit, észrevenni a szépet,  a hibákat, a fejlődést.

Mára, erre a kerek számú bejegyzésre semmi extrával nem készültem, de egyből két medált is mutatok! Mindkettő ugyanazzal a lépéssorral született, épp csak a végén lett más a díszítés, mégis más a hatás! Hasonlítanak, és mégse, amolyan kétpetéjű ikrek! :) Még az ujjaimban van a fűzésük, talán majd egyszer "papírra" is vetem...

Percek...

A szabadság percei olyan gyorsan mennek, hogy hamarosan arra eszmélek, vége van...de azért igyekszem tartalmasan tölteni a napokat, időnként "gyöngyös perceket" iktatok a teendők közé...legutóbb hármat is sikerült! :) Ugyanis harmadszori próbálkozás eredménye ez a medál, mert nem volt kedvem mintát követni, és a régi maradék gyöngyeimet szerettem volna felhasználni. Az első- be kell valljam- nem sikerült, a másodikkal pedig nem voltam elégedett, de ezt már biztos nem bontom szét! :)

"Milla" medál

Fűzögettem egy kicsit...valamiféle alkotói válságban szenvedhetek, mert konkrét elképzelésem nem volt, mégis úgy szerettem volna valamit készíteni. A maradék gyöngyeim között kutakodva találtam néhány alkalmas darabot a kísérletezgetésre, azokat felhasználva készült ez a medál. Az alapkör lépéseiből kiindulva aztán egy másik forma is készült, hamarosan majd azt is mutatom! :)

Örömpillanatok...

Ha az időm kevés is, ha épp elég a mindennapok teendője, olykor muszáj másban feltöltődni, még ha az a valami más pont az értékes idő ellen is van... Nem tudom pontosan megfogalmazni, miért lelek annyi örömet ezekben az apró gyöngyökben... talán pont annak a lehetősége vonz, hogy én, a saját két kezemmel  készíthetek valami újat, hogy képes vagyok valamire, hogy valami "maradandó" születik általam...
Érdekes dolog ez! Olyan sokat gondolok ilyenkor (is) drága nagymamámra, aki megtanította értékelni, becsülni a kézzel készült szépségeket, és megtanította azt is, hogyan lelhetjük örömünket a készítésükben. Azt hiszem, ezt viszem én is tovább... remélem, sikerül!

Minta: Tóth Nóri- Peyote virág

"Szirmóza"

Egyszer, az egyik gyöngyös boltban vásároltam ezeket a számomra kellemes színű sziromgyöngyöket, tömzsik, kicsik, finom tapintásúak. A napokban a kezembe akadtak, és hozzájuk megtaláltam ezeket a gombokat is, amiket karkötőkapocsnak szántam, valamikor...de most azonnal összeállt a kép, hogyan is lehetne belőlük valamit varázsolni! :) Gyorsan, egyszerűen!
Szerintem sikerült! :) A "Szirmóza" nevet kapta!